|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 20 találat | lapozás: 1-20 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Sikó Imre 2004. június 28.Immár öt erdélyi megye önkormányzatát vezeti az RMDSZ, miután a Szatmár és a Bihar megyei tanácselnöki tisztségek megszerzését követően Hargita, Maros és Kovászna megyében is megőrizte vezető pozícióját. Maros megyében a kormánypárttal működik együtt, Háromszéken pedig abszolút többsége van a szövetségnek, elnöknek ismét Demeter Jánost választották meg, míg az alelnöki tisztségben Baka Mátyás és Vajda Lajos bizonyíthat újabb négy évig. Barót új polgármestere Nagy István, aki mandátumát függetlenként nyerte el, az RMDSZ jelöltjét, Pál Szilágyi Zoltán mérnököt választották alpolgármesterré. Bardocon továbbra is Balázsi Dénes és helyettese, Kolumbán Sándor, az RMDSZ színeiben megválasztott elöljárók vezetik a községet, Vargyason maradt az Ilkei Ferenc (RMDSZ) polgármester – Csíki János (független) alpolgármester kettős, Baconban pedig továbbra is az RMDSZ-es Bardocz Csaba polgármester és helyettese, Konsza László vezetik a hivatalt. Bölön új polgármestere a független Sikó Imre, helyettese Rudolf Béla, Nagyajtán a szintén független Brotea Olga vezeti a községet, elődje, Barabás András (RMDSZ) alpolgármester lett. /Antal Erika, Benkő Levente: Öt megyei tanácsot irányít az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./2006. március 3.Megjelent a Bölöni Figyelő új száma. A kultúrát és a hagyományőrzést is felvállaló lap a Bölöni Farkas Sándor Alapítvány égisze alatt lát nyomdafestéket. A vezércikket Sikó Imre polgármester jegyzi, és helyet kaptak benne a legfrissebb önkormányzati hírek. Beszámoltak a tavaly márciusban megalakult diakóniai szolgálatról. /A Bölöni Figyelő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./2009. február 18.Két napot sem állt a Bölön határában frissen felállított, kétnyelvű megyetábla, az éjszaka leple alatt máris vasoszlopostól kitépték a földből. Sikó Imre bölöni polgármester azonnal hívta községe rendőreit, a helyszíneléskor kiderült, autóval húzatták ki a földből az oszlopokat. Egyik táblát a közelben megtalálták. A bölöni rendőrök azonosították azt a három lügeti fiatalt, aki a kétnyelvű táblákat letépte, autójukat is megtalálták, és lefoglalták. /Váry O. Péter: Letépték a kétnyelvű megyetáblát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ Megjegyzés: Eddig soha nem találták meg az „ismeretleneket”, akik a magyar nyelvű táblákat eltüntették.2009. november 2.Elkezdett beruházásaik folytatásához és napi kiadásaik fedezésére pénzt és politikai támogatást kértek az erdővidéki polgármesterek a megyei tanács vezetőitől az október 30-án tartott találkozón. Tamás Sándor megyei tanácselnök visszafogottan ígért. Ahhoz, hogy adni lehessen, el kell érni, hogy az RMDSZ kormányon legyen – hangsúlyozta. Sikó Imre bölöni polgármester a lügeti cigánysor számbeli gyarapodására és a brassói törvénytelen fejlesztésekre hívta fel a figyelmet. „Három esztendeje 385 személyazonossági igazolvány szólt egyazon címre, ma legalább hétszázan vannak” – jelentette ki. Tamás Sándor szerint megengedhetetlen, ami ebben az ügyben történik.,,Ilyenkor miért nem felügyeli a törvényt a prefektus?” – tette fel a kérdést. /Hecser László: Sok a gond, kevés a pénz (Erdővidéki polgármesterek találkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./2010. augusztus 13.Sikeres adománygyűjtés ErdővidékenJúlius 11-én, szerdán adta át Bölönben az RMDSZ Erdővidék Széki Szervezete a kisrégió önkormányzatai által támogatott adománygyűjtés eredményeként összegyűlt közel 172 millió régi lejt. A károsult családok kiválasztásában Sikó Imre polgármester, Rudolf Béla alpolgármester, Kozma Albert unitárius, illetve Fancsal Zsolt Gerő református lelkész vett részt, és elsődleges szempont a családokat érő kár mértéke volt. Húsz család kapott 22 és 5 millió régi lej közötti összeget: Benkő Aladár, Bíró Gyula, Gyenge Lajos, Szórádi Katalin, Kisgyörgy Zoltán, Vajda István, Dobolyi János, Kisgyörgy Árpád, Kovács Csaba, Kelemen János László, Alexe Dregan, Lázár Csaba, Koskodár Liviu, Koskodár Tatiana, ifj. Koskodár Liviu, Daniel Astelean, Sorin Feri, Dobolyi Julianna, ifj. Nagy László és Dorin Florea. A gyűjtés során Baróton 4597, Vargyason 1977, Köpecen 835, Kisbaconban 505, Bodosban 301 lej adomány gyűlt össze, és csatlakozott az RMDSZ kezdeményezéséhez Felsőrákoson az unitárius egyház. Tagjai 1000 lejt gyűjtöttek a bölöni árvízkárosultak javára. Nagybaconban és Bardoc négy településén továbbra sem állt le a gyűjtés. Az említett falvakban összegyűjtött adományok egy későbbi időpontban jutnak el majd Bölönbe. Az RMDSZ Erdővidék Széki Szervezete nevében köszönetet mond mindenkinek a szép példáért Demeter Zoltán ügyvezető elnök, az adománygyűjtés koordinátora. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. szeptember 15.Lassítják az árvízkárok helyreállítását a késő kormánytámogatásokNehezíti az árvízkárok helyreállítását, hogy késlekedve érkezik Kovászna megyébe az áradások során megrongálódott házak helyreállítására és újjáépítésére ígért kormánytámogatás. A napokban két ház felépítésére elegendő, 34,5 köbméter betontéglát és a szükséges fémszerkezeteket szállították a térségbe. Az építkezést azonban csak akkor kezdik el, ha minden szükséges anyagot megkapnak, közölte György Ervin prefektus. A vonatkozó rendelet értelmében a térségben 152 lakás helyreállítását és három újjáépítését támogatja a kormány. Az általános terv szerint a kétszobás házakat 60,5 négyzetméteren építik meg. A kormánybiztos abban bízik, hogy az első hó lehulltáig befejezik a munkálatokat. Három házat Szitabodzán és Bácsteleken kell újjáépíteni, de megyeszerte vannak javításra szoruló otthonok. Constantin Filofi, Szitabodza polgármestere a Krónikának elmondta: az újjáépítendő házak még mindig állnak, azonban annyira meggyengült a tartószerkezetük, hogy bármelyik pillanatban összeomolhatnak. Ezek tisztességesen megépített, jól megalapozott téglaházak, amelyeket nem visz el könnyen az ár, de például az egyiket tíz év alatt tíz alkalommal öntötte el a víz. Az elöljáró szerint az önkormányzat és a lakosok is segítenek: a nyolcvanas éveiben járó házaspárt például a rokonok fogadták be, amíg az új ház megépül. Szükség van a segítségre Bölönben Bölönben is nagy szükség van a segítségre, hiszen a sorozatos áradások nyomán házak rongálódtak meg, az iskola épülete megcsúszott, míg a polgármesteri hivatal irodáit ki kellett költöztetni – mondta lapunknak Sikó Imre polgármester. A falut szorgalmas emberek lakják, mindenki önerőből próbálja helyreállítani a házát, az önkormányzat kevés cementtel tudott segíteni, ellenben sürgős lenne a kormány által beígért támogatás, mondta Sikó, aki szerint a község vezetői már a lemondást fontolgatták a támogatás késlekedése miatt. Bölönben két híd rongálódott meg az áradásokban, az egyik teljesen beszakadt, közel száz ház teljesen elszigetelődött, ezekhez még az építőanyagot sem lehet odaszállítani. Az elmúlt héten a megye 3,5 millió lejt kapott a környezetvédelmi minisztériumtól árvízvédelemre, ebből kétmillió lejt különítettek el a Bölön-patak szabályozására, a part megerősítésére. Sürgősen fel kell javítani az óvoda melletti beszakadt részt, hisz nincs kerítés a tanintézet udvara és a szakadék között. Korábban a környezetvédelmi tárca tízmillió lejt utalt ki Háromszéknek a gátak megerősítésére, mederszabályozásra. Mint arról beszámoltunk, jelenleg a Debren- és a Kovászna-patak medrének tisztítása zajlik, a hét folyamán pedig 13 árvíz sújtotta településen kezdődnek el a munkálatok. Kovászna megyében idén nyáron néhány települést több alkalommal is elöntött az ár, a prefektúra összesítése szerint az áradások vidéken 71,6 millió lej kárt okoztak. A legtöbb pénzbe, hozzávetőleg 30 millió lejbe az infrastruktúra helyreállítása kerül, 12,3 kilométer megyei, 103 kilométer községi utat kell felújítani, illetve a két bölöni híd helyreállítása is jelentős összegre rúg. Önerőből építkeznek Udvarhelyszéken Csak akadozva vagy egyáltalán nem érkeznek a támogatások az udvarhelyszéki árvízkárok helyreállítására is. A települések lakói ennek ellenére megpróbálják önerőből megjavítani azt, amit lehet. A Székelyudvarhely melletti Felsőboldogfalva község szinte minden faluján végigsöpört az ár augusztus 8-án, hatalmas rombolást okozva. A kormánytámogatást várják, de nem sok reményt fűznek hozzá, és más forrásokra sem számíthatnak, hiszen az elöntött ingatlanok alig öt százaléka biztosított – mondta el a Krónikának Sándor József polgármester. Hozzátette, egyelőre az utak és a közintézmények helyreállításán dolgozó gépek bérét sem tudták kifizetni, ennek ellenére folytatják a munkálatokat, összefogással és a helyi vállalkozók segítségével próbálják helyreállítani a rendet. Nem sokkal jobb a helyzet a Homoród mentén sem, ahol eddig 15 ezer lejt kaptak a megyei tanácstól és némi ígéretet további támogatásokra, amelyekre egyelőre várni kell. A Homoródszentmártonhoz tartozó településeken augusztus 7-én pusztított az ár, a végső kárfelmérés után 1,7 millió lejre tehető a rongálás értéke. A beérkezett pénzt az utak és hidak helyreállítására fordították, a munkálatokban a helyi közbirtokosság is részt vállalt – mondta el lapunknak Jakab Attila alpolgármester. Mint kiderült, olyan települések is vannak, ahová egyáltalán nem jutott pénz, azonban a lakosok közmunkával, vagy adott esetben saját költségen újra járhatóvá tették az utakat. Mivel a házak nagy része itt sincs biztosítva, az azokban keletkezett anyagi kár helyrehozása is a lakókat terheli. Hargita megyének eddig 7,5 millió lejes támogatást hagyott jóvá a kormány a Környezetvédelmi Alapból árvízvédelmi munkálatokra. Négymilliót egy zsögödi vízgyűjtő gát építésére szánnak, míg 3,5 millió lejből a Fehér-Nyikót és mellékpatakait szabályoznák. Jól haladnak Magyarlapádon A szintén árvíz sújtotta Fehér megyei Magyarlapádra is egyelőre csak a házak újjáépítéséhez szükséges tégla és cement érkezett meg, a kavicsot, a maltert és a festéket még várják – tudtuk meg Jenei Csillától, az árvízkárosultak megsegítésére alakult helyi bizottság RMDSZ-es tagjától. A magyarlakta községben négy házat kell újjáépíteni, míg további 80 javításra szorul. A négy újjáépítendő otthon közül egy faház és egy téglaház már elkészült. A faházat többnyire adományokból, az egyik szászsebesi építőipari cég segítségével húzták fel, míg a téglaházat saját forrásokból újítják fel – magyarázta a Krónikának Jenei Csilla. A maradék két ház közül az egyik építésén már dolgoznak, a másik felújításához azonban csak ezután fognak hozzá. Fehér megyében még a Marosújvárhoz tartozó Csongván építenek újjá hat házat. A térségben júniusban több mint 21,5 millió lejes kárt okoztak az áradások, míg júliusban újabb 60,5 millió lejes kárt regisztráltak az ítéletidő nyomán. A természeti katasztrófában egy 66 éves nő életét vesztette. A Máramaros megyei Felsővisónak 400 ezer lejt utalt ki a kormány az árvízkárok helyrehozatalára. A júliusi áradásokban tönkrement utak miatt mintegy 170 ház maradt elszigetelődve. A munkálatokhoz már hozzá is láttak, nyilatkozta lapunknak Vasile Ciolpan polgármester. Mint mondta, a kapott összegnek a duplájára, vagyis 800 ezer lejre lenne szükség ahhoz, hogy az utakat meg tudják erősíteni. A kapott pénz ugyanis csak foltozásokra elegendő, így félő, hogy a következő áradás újra elviszi az utakat, öszszegzett az elöljáró Bíró Blanka, Dénes Emese, Kiss Előd-Gergely, Zahoránszki Brigitta. Krónika (Kolozsvár) 2010. november 16.Árvíz után, újjáépítés közbenHárom egymást követő csapást — június 28-án, július 18-án és augusztus elsején — szenvedett el Bölön. Sok esetben évtizedek munkája ment tönkre, mert a domboldalakon lezúduló csapadékot nem tudták befogadni a patakmedrek, a kibukó víz pedig elemi erővel söpört végig udvarokon, gazdaságokon, életeken. Már három hónapja történt, de a község ma is mint nyílt seb: a központi hídon csak fokozott óvatossággal lehet átkelni, a patak martja rendezetlen, számos helyről hiányzik a kerítés, a házak falán még ott a vastag, sárlé által húzott csík. Folyik az újjáépítés, ám még nem látni a végét. Erdélyből és Magyarországról is érkezett segítség, de az emberek azt mondják, ők azt kevésbé érezték, kézzelfogható támogatást nem, vagy csak alig kaptak. Kifogásolják, az RMDSZ-esek, az unitáriusok többet kaptak, mint a cigányok, katolikusok és a szövetségtől távolabb állók. Sikó Imre polgármester azt mondja, néhányan azért érezhetik magukat mellőzöttnek, mert a kárfelmérés közben érkezett az újabb áradás, ezért az összesítés abbamaradt, most pedig csak az a negyven család jogosult a segélyre, akikhez addig eljutottak szakembereik. Állítja, igyekeznek a csorbát kiköszörülni, s minden árvízkárosult megkapja az őt megillető segélyt Sok a tennivaló Az önkormányzat egyik legfontosabb megoldásra váró feladata volt megállítani a földcsuszamlást a bölönpataki óvoda és iskola épületénél. Sikerült. Három hét munkáját követően (ötven helyi segédmunkást is alkalmaztak) kimondható, a tanintézmények megmenekültek. Megerősítették a Bölönpatak felé vezető hidat és a mellette futó út támfalát is: már nemcsak gyalog és szekérrel lehet közlekedni, szükség esetén akár mentő- és tűzoltóautó is könnyen haladhat. A központi híd műszaki terve elkészült, így helyreállításához is hozzákezdhetnek. Nem lesz teljesen új, de ha a jó idő kitart, még idén befejezik ― ígérte a polgármester. A községháza helyreállítása még várat magára, a hivatalnokok továbbra is a volt termelőszövetkezet épületében kénytelenek dolgozni. A hely szűkös, messze is a községközponttól, a szociális támogatásra jogosultakon kívül mások nem is nagyon keresik fel. Kényszermegoldás mellett kellett dönteniük a bölöni óvoda esetében is. A polgármesteri hivatallal együtt tönkrement épület menthetetlen, újat kellene építeni, pénzhiány miatt viszont az általános iskola tanrendjét szervezték át úgy, hogy az óvodások és az elemisták délelőtt, az V―VIII. osztályosok pedig délután használják a tantermeket. Összefogás a bajban A június végi áradást követően az első jelentősebb segítséget a megyei tanácstól kapták a bölöniek. A nyolcvanezer lejt a Nagybölön-patak medrének mélyítésére fordították. Utóbb, a harmadik áradáskor kiderült, jelentős vagyoni védelmet jelentett, sőt, az sem kizárt, életeket mentett, hogy legalább részben elvégezték ezt a munkát. Szintén a megyei tanács kezdeményezésére az RMDSZ széki elnökségei gyűjtésbe kezdtek, abból pedig ötszáz zsák cementet vásároltak és adományoztak a lakóknak. Erdővidék-szinten gyűjtést szervezett a szövetség baróti szervezete, s nagyobb összeget áldozott a bardoci és baconi önkormányzat is. A zágoni polgármesteri hivatal 31 köbméter fát, a Temes megyei óteleki tanács ― mintegy viszonzásul a hat éve a bölöniektől kapott segítségért ― ruhát és tartós élelmiszert, gabonát küldött, a tápiószentmártoniak pedig négy hídelemmel járultak hozzá az újjáépítéshez. A Vöröskereszt élelmet, tisztítószereket és másfél tonna cementet, a bukaresti központi postahivatal vizet, cukrot, lisztet és ruhaneműt, a Rompetrol üzemanyagot, Albert Álmos szenátor borvizet és ruhaneműt, Kovács József ruhát, Erdőfüléből a Gazdabolt tulajdonosa, Csog Dénes pedig tíz köbméter építőanyagot vitt, s autót bocsátott bérmentesen az értékeiket mentők rendelkezésére. Legutóbb a kormánymegbízotti hivatal révén érkezett segítség. 42 tonna cementet, 2,3 tonna vasazatot, 1,4 tonna meszet, 31 köbméter nagyméretű téglát, 40 köbméter faanyagot, 76 köbméter fűrészárut, 158 köbméter homokot, 132 köbméter kavicsot, 34 négyzetméter hullámlemezt várnak. Egyelőre csak a fűrészáru érkezett meg, de hamarosan a többi is ideér ― mondja bizakodóan a polgármester. Kérdésünkre, hogy ez nincs-e túl későn, Sikó Imre azt mondja, a jó idő kitart, így a pénzükből egyre inkább kifogyó embereknek éppen jól jött a támogatás, zömét még az elkövetkező időszakban felhasználják. Az egyház ereje Az unitárius egyházközség már az első, június végi áradás másnapján a közösség segítségére sietett. Saját pénzükből vásároltak nagy teljesítményű szivattyút, Vajda Sándor Zoltán jószágigazgató pedig oda ment, ahol segítséget kértek. Fiatal unitáriusok önkéntes csoportjai érkeztek Homoródalmásról, Csíkszeredából, Vargyasról, Ürmösről, Nagyajtáról, Sepsiszentgyörgyről, Kökösből, Magyarsárosról, Székelyudvarhelyről, Kobátfalváról, Székelykeresztúrról, Barótról és Jászberényből, amelyeknek elszállásolásáról és étkeztetéséről is gondoskodtak. Fogadták a felsőfehéri egyházkör, az unitárius közösségek, az apácai és barcasági evangélikusok gyűjtéseit, a brassói gyermekkórház angol és hazai munkatársainak adományát. Felhívásukra bekapcsolódott a mentésbe az egyház Gondviselés Segélyszervezete is, amely élelmiszercsomagokat hozott. Nekik köszönhetően érkezett Bölönbe Tőkés László, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége jelentős, közel hatvanötezer lejes támogatása. A pénzből mindenkinek azt vásároltak, amit elvesztett, amire szüksége volt, hogy a nehéz pillanatokat túlélje: deszkát, mosógépet, ágyat, paplant, hidrofort, porszívót, az olthévízi cementgyártól 4,6 tonna cementet és 1,2 tonna vakolóanyagot szereztek be. A legnagyobb veszteséget szenvedő, a nejét elvesztő Benkő Aladárnak és gyermekeinek az új ingatlanhoz építőanyagot vittek, félárván maradt, Kolozsváron tanuló lányának ingyenes szállást és ösztöndíjat biztosítottak. Kudarcba fulladt a faosztás Nem mindenben sikerült célt érniük. Az egyházközség úgy döntött, saját erdejéből 88 köbméter fát vágat ki s oszt szét a kerítésüket, gazdasági épületeiket újjáépítők közt. Megbeszélték Komporály Viktor baróti vállalkozóval, hogy a kivágást fele pénzért vállalja ― így segítvén a károsultakat ―, a polgármesteri hivatal pedig a különbözetet rendezi. A barótiak el is végezték becsülettel a munkát, ám a polgármester arra hivatkozván, hogy az önkormányzatnak nincs pénze, megtagadta a kitermelési költségek megtérítését, így az egyház kénytelen volt a legszebb törzseket felajánlani fizetség gyanánt. A megcsappant famennyiségből keveset félretettek saját használatra, a többiből pedig csak két családot, a Benkő Aladárét és a Kisgyörgy Zoltánét tudták segíteni. „Őszinte volt szándékunk, de sajnos, mivel Sikó Imre felrúgta a megegyezést, többet nem tehettünk. Megjegyzem, csak a kibélyegzés és az újjátelepítés mintegy tizenhatezer lejes kiadást jelentett az egyházközség számára” ― mondotta ifjabb Kozma Albert tiszteletes. Mellőzöttnek érzi magát A Tana utcában kis termetű öregasszony állít meg. Nem ismerjük egymást, de árulkodó lehet az átlagosnál nagyobb fényképezőgépem, invitál, fényképezzem csak le, micsoda kárt is okozott az árvíz. Filtermeister Anna (képünk) korát meghazudtolóan mozog, beszédes, hangja viszont elcsuklik, ha a nemrég elhunyt lányáról beszél. A kert végében most békésen csörgedez Nagybölön pataka, de az öklömnyi kődarabokkal vastagon szórt mart, a kidöntött kerítés és a kicsit messzebb álló, de még helyenként nedvesnek tűnő csűr arról tanúskodik, nincs ez mindig így. „Vízzel és iszappal telt meg a csűr, az istálló, a kút és a két pince, egészen eddig voltunk elöntve — mutat a patak partjától mintegy húsz méterre levő pontra —, jóformán mégsem kaptunk semmi segítséget a tanácstól. Az egyik ismerősömnek szóvá tettem, hogy az egész utcából hármunkat kihagytak, erre egyszer érkeznek, s lenézően azt mondták, »itt van a reklamált csomag«, azzal itt is hagytak. Hogy mi volt a csomagban? Tíz liter borvíz, két húskonzerv, két liter olaj, rizs, cukor, liszt és puliszkaliszt. A legtöbbet az unitárius egyház segített, ahonnan elég deszkát kaptam, hogy kerítésemet újból rakassam, de sajnos, hiányoznak a sasok, ezért várnom kell. Bezzeg, a cigányoknak Bölönpatakán mindent megadnak, mindent felépítenek, nagy urak lettek azok” — mondotta az öregasszony hangjában keserűséggel. A cigánynak nem jár? Hogy Bölönpatakán mennyit költöttek a romák által elszenvedett károk enyhítésére, nem tudni, de Filtermeister Anna házától néhány száz méternyire Ioan Boeru biztosan nem ért egyet az idős hölgy megállapításával. A jól karbantartott, rikító rózsaszínűre festett kis ház környékén sokan dolgoznak. A ház ura nem is akar nyilatkozni, de ismerősei meggyőzik, mondja csak el, milyen nehezen megy bennvalójának újjáépítése, milyen kevés támogatást kapott az illetékesektől, mennyire éreztetik cigány mivoltát. „Nézze, itt valamikor nyárikonyha volt, az udvar ki volt kövezve, ebből mára semmi sem maradt. Bejött a víz a házba, a bútor és a padló annyira megszívta magát, hogy használhatatlanná vált, a hidrofor, a mosógép tönkrement, ki kellett dobnom. Volt valami kevés megspórolt pénzem, azt költöm el most. Közel ötvenmillió lejre vannak számláim, s még távol állok a befejezéstől. És mivel segített a hivatal? Öt zsák cementtel akkor, amikor a magyaroknak tízet adtak. Mivel nem vagyok magyar, nem kaptam sem az RMDSZ-től, és az unitárius egyháztól sem. Magamra hagytak a bajommal, a nyomorúságommal” ― fakadt ki a gazda. Tavaszra is marad munka A Boeruval szembeni portán Tana Ottmár (képünk)épp betont kever, a kapu elejét próbálja jobbá, csinosabbá tenni. Feleségével és annak szüleivel egy fedél alatt élnek, együtt vészelték át az áradások borzalmas pillanatait. Nem szívesen idézi fel azt a sok tekintetben kegyetlen napot. Nem csoda, hiszen a víz térdig ért a házban, nem lehetett sem a bútorokat, sem az elektronikus felszereléseket megmenteni, kint az alig két hete letett csöveket takarta ki a hirtelen jött ár, beomlott a pince bejárata, az udvarról eltűnt tíz méter fa, a huszonöt tyúkból és tizenöt vágni való csirkéből mindössze négy tyúk és egy kakas maradt meg. Az elmúlt hetekben, amit lehetett, kicseréltek, megjavítottak, újra lakhatóvá vált a ház, de úgy véli, tavaszra is marad elég tennivaló. „Hálát adok a Jóistennek, hogy mindez a nyomorúság nappal történt, s nem éjszaka. Így legalább a katasztrófát sikerült elkerülnünk” ― mondotta a fiatalember. Fiuk segítségével Kisgyörgy Árpád és Borbála azt mondja, ezer-ezer lejjel segítette őket az RMDSZ, az unitárius egyház is, Tőkés Lászlón keresztül pedig egy franciaágyat kaptak. A tönkrement padló helyett csempét tettek, kerítést emeltek, a házat levakolták. „A fiam kőműves, ő segített sokat. Nem itthon dolgozik, de amikor tehette, két-három napra hazajött, így valahogy a leglényegesebb dolgokkal elkészültünk. Ahogy lejár a tél, az első szobát tesszük rendbe” ― avatott be terveibe az idős házaspár. A keserűség hangja A polgármesteri hivatallal szemben Lázár Zsigmond és a családhoz közelálló Oláh Áron javítja a kaput. Amikor az általuk kapott segítség kerül szóba, emeltebb hangon kezdik szidni az illetékeseket. Úgy érzik, igazságtalanul bántak velük. „Az ár mindent átszakított, s az udvarról elvitt minden mozdítható tárgyat, jó bőven került víz a házba, mégsem kaptunk semmi segítséget. Minket, egyszerű embereket csak hitegetnek” ― mondja Lázár Zsigmond, majd a fiatal nemzedékhez tartozó Oláh Áron folytatja a panaszáradatot: „Édesapámat szinte elragadta a víz, alig tudtuk kimenteni, s kárunk is hatalmas. Amikor elkezdték hozni a csomagokat, mi nem kaptunk, csak édesapámék, azt mondták, lehet, hogy két család vagyunk, de egy helyen lakunk, így egynek számítunk.” Átkísérnek a második szomszédba, Lázár Csaba portájára. Friss deszkából készült a kerítés, a csűr eleje, kész a disznóól alapja, s állítják, az ár elvonulása után a házban is akadt munka bőven, és mindent saját erőből, saját összefogásuk révén kellett megoldaniuk. „Mi már nem megyünk sehová, nem kérünk senkitől semmit, sőt, ha az erőm úgy fogja engedni, azt a néhány zsák cementet is visszaviszem a hivatalba, nehogy azt merjék mondani, hogy adtak valamit. Megelégszem annyival, hogy hálát adhatok a Jóistennek, mert mindannyian megmaradtunk, s a családdal és barátokkal van még annyi erőnk, újjáépíthetjük mindazt, amink volt” ― fogalmazott Oláh Áron. Hecser László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. december 6.Szent István — az összetartó erő (Emlékműavatás Bölönben)Hála Istennek — vagy éppen sajnos —, történelmünknek több olyan fordulópontja is volt, amely nemzedékekre menőleg meghatározta jövőnket, életterünket, sorsunkat, fejlődésünket. A magyar összetartozás emlékművét felállítani kívánó bölöni unitárius egyházközség ezekből választott ki hármat: a népet kereszténnyé tevő Szent István királyunk megkoronázásának 1010., az országot szétszakító Trianoni diktátum aláírásának 90. és az ország egységét 1940-ben néhány évig helyreállító honvédcsapatok bevonulásának hetvenedik évfordulóját. A hideg és az esős havazás ellenére nagy számban képviseltették közösségüket a történelmi magyar egyházak, a közéleti szereplők és az erdővidékiek. Ifj. Kozma Albert helybeli unitárius lelkész a kereszténnyé váló Magyarország által létrehozott értékeket hangsúlyozta. Mint mondotta, kilencven esztendeje a nagyhatalmak bár feldarabolták az országot, a közös értékeknek köszönhetően a nemzet egységes maradt, hiszen a szellemi örökségünk összekapcsolt. Sikó Imre, Bölön polgármestere azt kívánta, hogy az emlékmű erősítse meg a közösség és az odalátogatók nemzeti öntudatát, s tartsa meg szülőföldjén az erdélyi magyarságot. Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke elmondta: Bölön megmutatta már az elmúlt hónapokban, hogy a bajban sikerült összefognia, s nem szabad hagyni, hogy ez az érték elvesszen. ,,Nem szabad hagyni, hogy azon erők győzzenek, amelyek azt akarják, az emberhez illőt az embertelentől, az igazat a hazugtól, a búzát a konkolytól ne tudjuk megkülönböztetni" — mondotta. Keresztes Zoltán miklósvári plébános a hitet, nemzetet és templomokat építő, püspökségeket létrehozó Szent István történelmünkben játszott szerepét emelte ki. Simon László apácai evangélikus lelkész azt mondta, büszke arra, hogy az erdélyiek először magyarnak vallják magukat, s csak azt követően evangélikusnak, reformátusnak, unitáriusnak, katolikusnak, s a vallási meggyőződés sosem jelentett közösségünk tagjai közt leküzdhetetlen akadályt, nemzetként egyek vagyunk, bármi is történjen. Krizbai Imre baróti református lelkipásztor az elmúlt évek magyarországi történelmét idézte. Hangsúlyozta, milyen hatással volt ránk, amikor a szocialista kormány december 5-én ,,kiszavazott" a nemzetből, majd az idén hatalomra kerülő Fidesz ,,beszavazásának", az állampolgárságunkat visszaadó törvény. Márton Árpád képviselő azt mondotta, el kell kerülnünk, hogy a nehéz esztendőkben széthúzzunk, hiszen abból nem mi, hanem ellenségeink jönnek ki győztesen. Demeter János megyeitanács-alelnök is az egység és az önzetlenség fontosságáról szólt. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a családhoz, szülőföldhöz való kötelességünkről szólt: ha minket a Jóisten ide teremtett, akkor ezt a közösséget kell szolgálnunk, s értékeiben gyarapítanunk. Az emlékművet az egyházak képviselői közösen leplezték le és áldották meg. Közreműködött a köpeci Hangafa gyermek fúvósegyüttes. Hecser László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 22.A község és az unitárius egyház is akarja - külön-különMegvásárolnák Bölöni Farkas Sándor szülõházát és a vízimalmot Az erdõvidéki polgármesterek nemrég lezajlott találkozóján Tamás Sándor megyeitanács-elnök felajánlotta a megyei tanács anyagi segítségét ahhoz, hogy a bölöni önkormányzat megvásárolhassa a faluban 1795-ben született Bölöni Farkas Sándor író, mûfordító, utazó szülõházát. A meglehetõsen romos, elhanyagolt ingatlant ugyanakkor az unitárius egyháznak is szándékában áll megvásárolni. A megvétel lehetõségét Sikó Imre bölöni polgármester egyértelmûen üdvözölte, és a feljavítás után emlékházként, falumúzeumként mûködtetnék az ingatlant, benne a nagy utazónak, a kor haladó szellemû gondolkodójának berendezett emlékszobával. A polgármester azt is elmondta, hogy meg szeretnék vásárolni a falu számára az egyetlen még meglévõ vízimalmot is (a valamikori 22- bõl), amit hasonlóképpen felújítanának, és megmentenének az utókor számára. Bölöni Farkas szülõházát - mely valójában nem az eredeti, de annak a helyére épült 1852-ben - az unitárius egyházközségnek is szándékában áll megvásárolni, Kozma Albert lelkész szerint az épület kulturális célokra való használata és biztonsága csakis egyházi tulajdonban képzelhetõ el és valósítható meg, és ez tükrözi az egyház elöljáróinak, de más kulturális és civil szervezetek vezetõinek véleményét is. Ennek érdekében már döntöttek arról, hogy az unitárius egyháznak, akár kölcsönpénzzel is, de kötelezõ módon meg kell vásárolnia az épületet, azt követõen pedig közös összefogással el kell végezni rajta a javításokat és látogathatóvá tenni, a polgármester által is említett emlékszoba berendezésével, a falumúzeum beköltöztetésével. A lelkész elmondta, hogy a házvásárlás kapcsán az önkormányzattal vagy más civil szervezetekkel való nézeteltérések elkerülése végett kuratóriumot hoznának létre, melyben a község minden intézménye és felekezete képviselve lenne. Ezt a jelenleg a község vezetõsége által irányított Bölöni Farkas Sándor Alapítvánnyal együttmûködve képzelnék el, amennyiben azzal az önkormányzat is egyetért, tevékenységébe pedig betekintést enged. Bölöni Farkas Sándor 1795-ben született Bölönben, 1805-1815 között a kolozsvári unitárius kollégiumban tanult, 1816-17-ben elvégezte a jogot a kolozsvári királyi líceumban, utána Wesselényi Miklóssal együtt a marosvásárhelyi ítélõtáblán folytatott joggyakorlatot. 1817-ben a kolozsvári fõkancellárián felesküdött jegyzõnek. 1825 júliusában hét hivatalnoktársával megalapította az elsõ magyar hitelszövetkezetet. 1830-1832 között nyugat-európai és észak-amerikai utazást tett. Ezeknek az utazásoknak a leírását 1834-ben adta ki Kolozsváron, de a mû hamarosan tiltólistára került. Az útleírás VIII. fejezete tartalmazza az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat magyar fordítását. 1833-ban az õ kezdeményezésére alakult meg Kolozsváron a Nemzeti Kaszinó. Szintén Bölöni Farkas Sándor kezdeményezésére jött létre a Vívó Intézet és az Asszonyi Olvasó Egylet. 1836-ban a kolozsvári játékszín tollvivõ titkára lett, õ szedte rendbe a színház anyagi ügyeit. Tüdõbajban halt meg 1842-ben Kolozsváron. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2013. november 22.Rendőrökkel verekedett a bölöni polgármesterHatósági közeg elleni erőszak vádjával indult eljárás Bölön község polgármestere ellen, miután – a megyei rendőrség állítása szerint – néhány társával bántalmazta a helyi rendőrség két képviselőjét. Az elöljáró cáfolja a rendőrség állításait. Rendőrverés miatt hatóság elleni erőszak vádjával indult eljárás Sikó Imre bölöni polgármester és társai ellen – közölte csütörtökön a Kovászna megyei rendőrség. Nicoleta Marin sajtóreferens elmondta: négy személy támadta meg a rendőröket a háromszéki község rendőrőrse előtt 19 óra körül. Ököllel ütlegelték, egyikük pedig egy nyakkendővel fojtogatta az egyik rendfenntartót. A rendőrök egyike felszólította a támadókat – köztük Sikó Imre polgármestert –, hogy hagyják abba az erőszakoskodást, majd könnygázzal fújták le a támadókat, ezt követően pedig erősítést kértek Sepsiszentgyörgyről. Kovászna megye rendőrparancsnoka, Ion Popa is megerősítette, hogy a rendőröket verő egyik személy Sikó Imre bölöni elöljáró volt. A rendőrparancsnok elmondta: miután a bántalmazott rendőrök elhagyták a helyszínt, a polgármester három másik személlyel a bölöni rendőrőrsre ment utánuk, ahol ismét erőszakosan viselkedtek. A bölöni polgármestert és társait csütörtökön őrizetbe vették. Az incidens tanúja volt Gáj Nándor megyei tanácsos is, aki a Székelyhon portálnak úgy nyilatkozott, tudomása szerint régóta megromlott a kapcsolat a település elöljárója és az ott szolgálatot teljesítő rendőrök között. „A szerda esti konfliktust megelőző délután Bölönben tartották meg a Kovászna megyei Területi Közrendészeti Hatóság (ATOP) ülését, ahol Sikó Imre polgármester és a közbirtokosság elnöke is felrótta a rendőröknek, hogy szemet hunynak a nagyméretű falopások fölött, viszont a bölönpataki romákat 2-3 szál fáért több száz lejre büntetik, de ugyanígy borsos pénzbüntetéssel sújtják azokat, akik láthatósági mellény nélkül közlekednek biciklivel. Gáj Nándor szerint a kétórás ülést követően a bölöni rendőrök az utcán állították meg a polgármestert, számon kérték az ülésen elhangzottakat, és az őrsre akarták kísérni. Ekkor a közbirtokosság elnöke kelt a polgármester védelmére. Gáj Nándor hangsúlyozta, hogy Sikó Imre bölöni polgármester és az incidens többi résztvevője ötven éven felüli személy, akik kórházi kezelésre szorultak, a rendőröknek velük ellentétben „csak kicsit összegyűrődött az egyenruhájuk”. Sikó Imre csütörtökön cáfolta a rendőrség állításait, elmondása szerint a rendőrök támadtak rá és társára. Bölön polgármestere a Székelyhon portálnak úgy nyilatkozott: a közrendészeti hatóság ülését követően házigazdaként megvendégelte a résztvevőket, ahol ő is fogyasztott italt. „Ezt követően hazafelé tartottam az erdei úton, amikor észrevettem, hogy a főút mellett várnak ránk a rendőrök. A vacsora alatt én is fogyasztottam szeszes italt, ezért visszafordultam, hogy megkérjem az egyik jogosítvánnyal rendelkező fiatal roma gyereket, hogy vigyen haza. Igen ám, de erre már ott termett a két rendőr, és mire észbe kaptam, már a földön feküdtem – részletezte a történteket Sikó Imre. – Az előttem haladó gépkocsiban ülő tanácsosok észrevették, hogy lemaradtam, visszatérve, ők szabadítottak ki a rendőrök kezéből. A bátyámat, aki közbirtokossági elnök és tanácsos is, a parancsnokhelyettes leütötte. Közben a környéken lakó romák kezdtek gyülekezni, így a rendőrök gyorsan eltűntek” – tette hozzá. Az incidenst követően az elöljáró bement a rendőrségre, hogy tisztázzák a helyzetet, de elmondása szerint ott is hasonló fogadtatásban volt része. „Újra megütöttek és könnygáz spray-vel is szembefújtak. Közben több tucat maszkos rendőr is megjelent a helyszínen. Rajtam nem látszanak ütésnyomok, de a bátyámon tisztán kivehető zúzódások vannak” – tette hozzá. Sikó Imre elmondta: 1986-tól dolgozik a közigazgatásban, kezdetben titkárként, polgármesterként harmadik mandátumát tölti, de ilyen bánásmódban még soha nem volt része. Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár) 2013. november 22.Tamás Sándor: kiállunk Sikó Imre mellettTamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke pénteken levélben fordult Radu Stroe belügyminiszterhez, Bokor Tóth Orsolya Kovászna Megye vezetőügyészéhez, Ion Popa Kovászna megye rendőrparancsnokhoz és Calinic Sabin Megyei Közrendészeti Hatóság (ATOP) elnökéhez, hogy vizsgálják ki a bölöni eset előzményeit is. Mint arról már beszámoltunk, három személyt gyanúsítanak azzal, hogy jogsértést követtek el november 20-án, szerda este Bölön községben, akik a helyi rendőrökkel kerültek összetűzésbe, amely során fizikai bántalmazásra is történt. A konfliktus részese volt a bölöni polgármester is, aki szerint nem ők voltak a bántalmazók. „Döbbenettel vette tudomásul Kovászna Megye Tanácsa, hogy szerdán a Megyei Közrendészeti Hatóság soros ülése után történt események atrocitásba fulladtak. Sikó Imre Bölön község polgármestere, valamint testvére és egy helyi fiatal tanácsos esetében fogva tartást rendelt el az ügyészség” – közölte Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája. Hangsúlyozták: a történések kapcsán Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor pénteken levélben fordult az illetékesekhez, hogy vizsgálják ki a mostani atrocitás előzményeit is. „Az eddigi sokéves tapasztalat azt mutatta, hogy Bölön község a rendkívül bonyolult etnikai összetétele ellenére (45,68% roma, 35,82% magyar és 13,68% román) Sikó Imre polgármester tíz éves községvezetői munkája eredményes volt. Az elöljáró, a 2 859 lélekszámú közösség bizalmát és támogatását élvezi évek óta” – áll a közleményben. Tamás Sándor az ügy kapcsán elmondta, hogy a szerdai történetnek egy hosszabb előzménye van, ezért is fordult a hatóságokhoz, arra kérve őket, hogy azt is vizsgálják ki a nyomozás során. „Kiállunk Sikó Imre és társai mellett, arra kérünk minden bölöni lakost, hogy félelem nélkül segítse információival az ügy tisztázását.” – nyilatkozta a megyei önkormányzat elnöke. Szabó Enikő Székelyhon.ro 2013. november 25.Erdővidéki polgármesterek a községvezető mellettKiállnak az erdővidéki polgármesterek a huszonkilenc napos előzetes letartóztatásba helyeztett Sikó Imre mellett. Az elöljárók azt kérik, hogy Sikó szabadlábon védekezhessen, ennek érdekében már félezer aláírást gyűjtöttek össze. Mint mondták, hisznek a bölöni polgármester ártatlanságában és a román igazságszolgáltatásban. Bölön község polgármestere, valamint a közbirtokosság vezetője és annak fia – szerda este – egy tettlegességig fajuló nézeteltérésbe keveredett a bölöni rendőrőrs vezetőjével és annak helyettesével. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és az RMDSZ megyei vezetője, Klárik László, Sepsiszék-Erdővidék szenátora, Márton Árpád, parlamenti képviselő, Váncza Tibor, az RMDSZ erdővidéki ügyvezető elnöke, az erdővidéki polgármesterek és egy bölöni tanácstag is részt vett azon a hétfői sajtótájékoztatón, melyet a Sikó- ügy kapcsán tartottak. „A rendőrség hitele válságban van. Sok esetben a rend őrei azt a látszatot keltik, hogy nem a közösség érdekeit védik. Előbb-utóbb megtörtént volna ez az eset, ha nem itt, máshol. A rendőrséggel szemben a helyi közösségek többször megfogalmazták már panaszaikat” – mondta Klárik László, Sepsiszék-Erdővidék szenátora. Leszögezte, elvárják, hogy tegyenek rendet, mert visszás a helyzet „ha egy jogállamban, a közösség által megválasztott elöljárónál nagyobb becsülete van egy kihelyezett rendőrnek”. Tamás Sándor hangsúlyozta, a történelem nem szerdán kezdődött és ennek tudatában fontos kivizsgálni az előzményeket. Ebben az esetben az ügy nyilvánossá tétele segíthet a legtöbbet. Az elöljáró rámutatott, hogy ha a lakosság félelem nélkül együttműködik és vállalja tanúvallomását, az ügyben nagy előrelépés történik. Bölön községnek a rendkívül bonyolult etnikai összetétele ellenére (45,68% roma, 35,82% magyar és 13,68% román) Sikó Imre polgármester tíz éves községvezetői munkája során közösség bizalmát és támogatását élvezte. Hodor Béla, Bölön alpolgármestere elmondta, hogy eddig mintegy 550 aláírás gyűlt össze azért, hogy Sikó szabadlábon védekezhessen. Ugyanakkor Márton Árpád arról tájékoztatott, „ahhoz, hogy valaki előzetes letartozásba kerüljön, három tényező – illetve ezek egyike kell fennálljon: az illető újabb bűncselekményt fog elkövetni, mint egy bűnszövetség tagja megszökhet az országból, illetve fennáll a veszélye, hogy eltünteti a terhelő bizonyítékokat”. Ebben az esetben itt egyik tényező sem áll fenn – nyomatékosította Márton. Viszont azt, hogy a rendőrök nincsenek felfüggesztve és nyomást gyakorolnak a lakosságra, az egyik tanácsos és az alpolgármester is megerősítette. „Miért nem foganatosítják ugyanazokat az intézkedéseket a rendőrök ellen is, mint a polgármester ellen?” – tették fel a kérdést. Az erdővidéki polgármesterek is úgy vélekedtek, hogy nincs megfelelő kommunikáció az önkormányzatok és a rendőrség, illetve a re rendfenntartók és a lakosság között. Kérik, hogy az incidensben szereplő rendőröket helyezzék el Kovászna megyéből. Váncza Tibor hangsúlyozta, hogy Sikó Imre nem egy köztörvényes bűnöző, hanem egy harmadik mandátumánál lévő, nyugodt, kiegyensúlyozott ember, aki „nem érdemli meg ezt a procedúrát, amin átesik”. Az erdővidéki polgármesterek, helyi önkormányzati képviselők és Orbán Bara Gábor, a Területi Közrendészeti Hatóság titkára számolt be az eset előzményeiről. Az elöljáró és a rendőrőrs vezetője közötti viszony régóta feszült, mert az őrsvezető szigorúan kezeli a kihágásokat, azonban sok esetben nem tett eleget hivatali kötelességeinek és tizenkét évig használta jogtalanul, ingyen az orvosi szolgálati lakást. Ez utóbbi esetben törvényszéki felszólítást kapott a kiköltözésre. A kifogások orvoslásáért november 20-án megszervezték a rendőrséget felügyelő Területi Közrendészeti Hatóság ülését, ahol Sikó Imre, a közbirtokosság elnöke és a roma közösség képviselői is felrótták a sérelmeiket a rendőröknek. A tettlegesség azután következett be. Orbán Bara Gábor, a rendőrséget felügyelő hatóság titkára bemutatta azt a 32 tanúvallomást tartalmazó iratcsomót is, melyben szemtanúk számolnak be a tettlegesség előzményeiről. Eredetileg mintegy hatvan vallomástevő jelentkezett, de egy részüket feltételezhetően megfélemlítették. Olyan panaszokról is tudomást szerezhettünk melyekben a rendőr elkobozta egy illető favágógépét és csak 700 lej ellenében válthatta ki, egy másik személy a személyazonosságiját válthatta meg 200 lejért. „Tény, hogy a törvény előírja, hogy a személyazonossági igazolványt mindig magunknál kell tartanunk, de egy, a kaszájával a mezőre induló embert biztos nem lehet leigazoltatni. Megbüntetni lehet” – magyarázta Bara. Racolta Alexandru bölöni önkormányzati képviselő szerint ötven éve nem volt konfliktus a nagyon színes etnikumú községben, így a közösség felháborodott a történések kapcsán. Az atrocitásnak vannak szemtanúi, de megfélemlíthetők, mert a rend őrei nincsenek felfüggesztve. Ott járőröznek Bölön utcáin – hangzott el. Sikó megfellebbezte a 29 napos előzetes letartóztatásról szóló ítéletet, az ügyben november 26-án délelőtt születik döntés – tudtuk meg a törvényszék munkatársától. Tóth Zsigmond rendőrségi szóvivő közölte, hogy a bölöni rendőrök ellen nem érkezett feljelentés. A rendőrségen belső kivizsgálás folyik az ügy kapcsán. Szabó Enikő Székelyhon.ro 2013. november 26.Bölön: az RMDSZ rendőri túlkapást sejtAz RMDSZ megannyi háromszéki politikusa kérte egy hétfői sajtótájékoztatón, hogy a hatóságok vizsgálják meg: milyen előzményei vannak Sikó Imre bölöni polgármester és a helyi rendőrök közötti múlt szerdai incidensnek. A tettlegességig fajult incidens következtében pénteken a sepsiszentgyörgyi bíróság 29 napos előzetes letartóztatásba helyezte az RMDSZ színeiben megválasztott Sikó Imrét, Bölön polgármesterét (képünkön), valamint a polgármester testvérét és fiát. A sajtótájékoztatón elhangzottakat összegző RMDSZ-közlemény szerint a múlt heti incidens után 32 bölöni személy nyújtott be írásos panaszt a helyi rendőrök vélt túlkapásai ellen, és mintegy ötszázan írták alá azokat az íveket, amelyeken a polgármester szabadon bocsátását kérik. Az RMDSZ politikusai szerint nem hagyhatók figyelmen kívül a dulakodás előzményei. A helyi rendőr ugyanis egy olyan szolgálati lakást foglal el a községben, amelyet orvosi lakásnak szántak, és a polgármester ismételt felszólításai ellenére sem volt hajlandó átköltözni az üresen álló rendőri lakásba. A tettlegességre azt követően került sor, hogy pár órával korábban egy bölönpataki lakossági fórumon a polgármester az őrsparancsnok áthelyezéséről beszélt. „A rendőr ahelyett, hogy példaképe lenne a közösségnek, az ellen cselekszik. A polgármesterekben is kialakult egy tehetetlenségi érzés: nem tudják kezelni azokat a problémákat, amelyeket a rend őreinek a segítségével kellene megoldaniuk” – idézte a közlemény Klárik Lászlót, az RMDSZ szenátorát. Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke arra biztatta a bölönieket, ne féljenek írásba foglalni a rendőrök elleni panaszaikat. Sikó Imre polgármestert és két társát hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítják. A rendőrség álláspontja szerint a polgármester és társai rátámadtak a szolgálatot teljesítő őrsparancsnokra és társára, és ütlegelték, fojtogatták a rendőröket. A polgármester álláspontja szerint a rendőrök támadtak rá és teperték a földre, amikor egy olyan lakossági fórumról tartott hazafelé, amelyen a rendőri túlkapások is szóba kerültek. A polgármester elismerte, hogy alkohol fogyasztása után ült a gépkocsi volánjához, és megpróbálta elkerülni, hogy a rá várakozó rendőrök ittas vezetésért vonják felelősségre. Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár) 2013. november 27.Szabadlábon Bölön polgármestereMásfél órás tárgyalás és egyórás fontolgatás után tegnap szabadlábra helyezte Bölön polgármesterét, testvérét és annak fiát a megyei törvényszék. A helybeli rendőrökkel múlt szerdán tettleges konfliktusba keveredett Sikó Imre, Sikó Endre tanácstag és ifjabb Sikó Endre csütörtökön került őrizetbe, pénteken pedig előzetes letartóztatásba, ami ellen óvást nyújtottak be. Érveiket a háromtagú bírói testület elfogadta, ezentúl szabadlábon védekezhetnek az ellenük folyó eljárás során. A három vádlottat rendőri kísérettel, bilincsbe verve vezették be a tárgyalóterembe a sepsiszentgyörgyi rendőrségi fogdából, és a teremben – a családtagok, barátok, más polgármesterek, valamint az újságírók mögött – több rendfenntartó is ült. Három ügyvéd érvelt szabadon bocsátásuk mellett: felhozták a falujukban évtizedek óta tevékenykedő vádlottak békés előéletét, az összetűzés nézőpont szerint vitatható részleteit, még az Európai Emberjogi Bíróság elveit is, majd az ügyészség képviselője kapott szót, aki a konkrét veszélyekre – a verekedésbe torkollt vitára, az elöljárók önkényeskedésére és az eset társadalmi visszhangjára – hivatkozva kérte az óvás elutasítását. Rövid visszavágók után a vádlottakat kérdezték, akik szabadon bocsátásukat kérték. Sikó Imre polgármester elmondta: hibásnak érzi magát, mert besétált egy csapdába; felhozta, hogy 34 éve áll a község szolgálatában, és nem tudja, hogyan vált közveszélyessé, hiszen az ügyészség telefonhívására azonnal jelentkezett, egészségügyi kezelését is elhanyagolva. Sikó Endre tanácstag is bő három évtizedes munkáját, valamint szívbetegségét említette: a két rendőr összesen nincs annyi idős, mint ő, hogy tudta volna megverni őket? – kérdezte, és hozzátette: jóhiszemű volt, és szégyelli, hogy átverték. Az igazság ki fog derülni, de legjobban a fiát sajnálja, akinek annyi a bűne, hogy a földön heverő apja segítségére sietett, félrelökve az útban levő rendőrt. Ifjabb Sikó Endre egy európai uniós pályázatra hivatkozva kérte szabadlábra helyezését, ezzel ugyanis csak félig készült el. Ezzel a tárgyalás befejeződött, a bíróság visszavonult, a vádlottakat elkísérték. Egy óra múlva újra kinyitották a termet, és kihirdették az ítéletet. A hátsó kapun hagyták el a törvényszéket, és távozása előtt Sikó Imre a járdán úgy nyilatkozott, hogy előre előkészített csapdának tartja a történteket. Azért mentem a rendőrőrsre, hogy tisztázzuk a felmerült kérdéseket – közölte, a dulakodást pedig a következőképpen összegezte: „Azt hiszem, többet kaptunk, mint amennyit adtunk.” Azt is elmondta: sem őt, sem a bátyját nem hallgatták még ki sem a rendőrségen, sem az ügyészségen. A rendőrség csak annyit tett, hogy végrehajtotta az ügyészség utasításait – jelentette ki Ion Popa megyei rendőrparancsnok, sérelmezve, hogy az általa vezetett intézményt említik mindenütt. Hangsúlyozta: az utóbbi években nőtt a közbiztonság a megyében, jóval kevesebb az erőszakos cselekedet, a bűntény, a rendőrség végzi a maga dolgát. A bölöni rendőrök is a törvények szigorú betartását tartották szem előtt, innen is ered a feszültség; a konfliktus kivizsgálására és a helyzet felügyeletére külön csoportot neveztek ki, bár a polgármester még nem tett panaszt a rendőrségen. Az önkormányzati ingatlanban lakó bölöni rendőr át fog költözni a rendőrség tulajdonában levő lakásba, de áthelyezéséről nincs szó, habár ő sem érzi magát nagyon fényesen – azt azonban nem a polgármesteri hivatal fogja eldönteni, hogy hol teljesít szolgálatot. Popa közölte: ma reggel harmincnál több panaszt nyújtottak be a bölöni rendőrök ellen, ezek megalapozottságát mind ellenőrizni fogják. A hirtelen panaszáradatról a tegnapi tárgyaláson az ügyész is beszélt: szerinte furcsa véletlen, hogy a szerda esti konfliktus után ennyi embernek egyszerre akadt kifogásolnivalója a rendőr munkájával kapcsolatosan. Demeter J. Ildikó Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. április 18.A bölöni közösségértKözép- és hosszú távú közösségfejlesztő programot indított útjára a Kovászna Megyei Vöröskereszt partnerségben a Pro Nobis Egyesülettel és a bölöni önkormányzattal, amelynek célja tudatosítani a helyi közösségben, hogy ők is felelősek a település életének alakításáért, és segíteni abban, hogy a helyi igényeknek megfelelően tervezzék meg a fejlesztési irányvonalakat. A Norvég Alap által finanszírozott pályázatot a kezdeményezők tegnap mutatták be a sajtónak. Pap Adolf, a Vöröskereszt igazgatója hangsúlyozta, Bölön olyan multikulturális közeg, amelyben van lehetőség pozitív együttélési mintára, fontos, hogy a helyiek döntsenek arról, mire van szüksége a közösségnek. A település, ahol jól érzem magam elnevezésű pályázat nem a község infrastruktúrájának fejlesztését szolgálja, hanem a közösségben rejlő lehetőségeket szeretné erősíteni – közölte Kernászt Huba pályázati felelős, a Pro Nobis Egyesület képviselője. Kernászt szerint a helyi roma közösség már eddig is bizonyította, hogy képes haladni. Sikó Imre bölöni polgármester pozitív példaként hozta fel, hogy azok a romák, akik részt vettek valamilyen tanfolyamon, csoportokban vállalnak munkát Sepsiszentgyörgyön és Brassóban, sokan külföldön, illetve itthon napszámban dolgoznak, és gondoskodnak családjukról. A 74 450 euró értékű, vissza nem térítendő támogatásból a meglévő közösségi házat felszerelik információs rendszerrel, és itt működnek majd azok a szolgáltatások, amelyekről a közösség dönt. A program lebonyolításához hét helyi lakost alkalmaznak, olyan személyeket, akik már eddig is tettek a közösségért, illetve akiket a helyiek elfogadnak. A pályázatot jövő szerdán mutatják be Bölönben, ahol többek között arról is szó lesz, hogy három életkori korcsoportban tartanak életvezetési tréninget gyermekeknek és fiataloknak, mely által szintén azt kívánják erősíteni a helyiekben, hogy ők is felelősek a település jövőjéért. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. július 9.Sikeres erdővidékiek (LEADER-pályázatok)Az Alutus Régió Egyesület a LEADER-térségben megvalósult sikeres erdővidéki pályázatokat mutatott be kedden. A karaván által felkeresett bölöni, nagyajtai, felsőrákosi és baróti pályázók mind úgy nyilatkoztak, a kiírásokon való részvételtől nem kell félni: segítséget kaptak a LEADER-irodától és szakemberektől, az uniós és román kormány által biztosított támogatásból pedig gazdaságuk fejlesztését lehetővé tevő összeghez jutottak. Az érdeklődők első állomása Bölönpatak volt, ahol 540 000 lej vissza nem térítendő támogatásból, illetve százezer lej önkormányzati önrészből fél kilométer erdei útszakasz újul meg. A munkának csak nemrég kezdtek neki, de Sikó Imre polgármester szerint augusztus végére, szeptember elejére elkészülnek a környéken lakókat, illetve a közelben található kétezer hektáros erdőrész kitermelőit kiszolgáló úttal. A községvezető elismeri, nem túl nagy szakasz kap burkolást, de számukra minden méter aszfalt számít, ezért ők szívesen lesznek partnerei bármilyen kezdeményezésnek, ami céljaik megvalósítását elősegíti. Nagyajtán Bihari Edömér polgármester lát vendégül, s mutatja azt az útgyalut, amelyről múlt héten lapunk már beszámolt: a 428 000 lejes beruházással vásárolt erőgéppel a 117 kilométer erdei és mezei utat fogják karbantartani. A falu egy másik pályázója, a Szeged Szarvasmarhatartók Egyesülete 26 000 eurós támogatáshoz jutott, amiből a jelenleg a görög felvásárló tulajdonában levő tejcsarnokot vásárolnák vissza. Forgalmuk nem nagy, az ötvennégy gazda napi 1100 liter tejet ad le, azaz, ha nem lenne a támogatás, jóformán esélyük sem volna a csarnok megvásárlására mindaddig, míg a tej literéért alig hetvenöt banit fizetnek. Felsőrákoson Szász-Andorkó Károly Róbert fiatal gazda a 36 000 eurós támogatásból vásárolt szervestrágya-szóró utánfutóját mutatja, s beszél a kétezer méteres vadháló hasznáról és a darabonként háromezer lejért vásárolt suffolk fajtájú berbécsekről. Apósával és három kisegítővel nyolcvanöt hektáros kaszálót, legelőt és szántót is magában foglaló területen gazdálkodnak. Jelenleg 350 juhuk és bárányuk van, de céljuk az, hogy az anyajuhok számát négyszázra emeljék. Keményen dolgoznak, de az állatok felnevelése és értékesítése sem egyszerű. Megbízható munkaerőt nehéz találni, ezért nem is fejik a juhokat. A bérük biztosítása, illetve a bizonytalanság, hogy egyik napról a másikra felmondhatnak, s továbbállhatnak, szerfelett megnehezítené a gazdaság működtetését, inkább lemondanak a minimális jövedelemről. Hasonló a helyzet – bár ezt ha tetszik, ha nem, végezni kell – a gyapjúval is: a juhok nyírása 3,50 lejbe kerül, ám a kiváló ipari alapanyag kilójáért alig három lejt fizetnek. Az értékesítés nehézkesen megy, hiszen húsvétot követően visszaesik a kereslet, ősszel pedig igencsak szűkmarkúak a felvásárlók. „Bejönnek a kapun, mondanak egy árat, s ha nem tetszik, úgy tesznek, mintha fordulnának ki. Nehezen, nagyon nehezen tudunk dűlőre jutni velük” – mondotta a gazda, aki szerint a megoldás az lenne, ha létrejönne egy székelyföldi felvásárló és értékesítési hálózat. Szász-Andorkó Károly Róbert szerint, bár nem volt egyszerű a pályázati iratcsomó összeállítása, mégis várja, hogy az Alutus Régió Egyesület újabbat írjon ki: a régi, sokszor elromló traktorát szeretné újracserélni segítségével. Baróton a pályázó Dávid Tamás nincs otthon, ezért a vele közösen dolgozó nagybátyja, Dávid Benedek fogad. A megmunkált földből tizenhét hektár sajátjuk, a többit bérelik. Mint mondja, régebb a bért inkább termékben kérték, mert azt feletették állataikkal, de a háztáji gazdálkodással foglalkozó nemzedék kiöregedése és ritkulása miatt manapság inkább pénzt várnak a tulajdonosok. A takarmánynak való mellett krumplit és cukorrépát termesztenek; utóbbit azért, mert nincs vele sok vesződés, a felvásárlógyár minden szükségest biztosít hozzá, aránylag könnyen termeszthető, s tisztes jövedelmet hoz. A 87 564 eurós pályázati keretösszegből 35 308 euró a vissza nem térítendő támogatás. Azt remélik, a pénzből vásárolt permetezőgép, rotációs fűnyíró, rendkészítő, gereblye, váltvaforgató eke és az öntözőrendszer hatékonyabbá teszi a gazdaságot, s így még a jelenlegi csúfosan kevés, alig hetven banis tejfelvásárlási árral is nyereséget könyvelhetnek el év végén. A karaván utazásának végén az egyik baróti vendéglőben az Intermédia Erdővidék Egyesület nevében pályázó Székely Blanka mutatta be a közel tízezer eurós támogatásból készült, Bacon, Nagyajta és Vargyas turisztikai látványosságait, tizenkét kisfilmet is tartalmazó honlapot (erdovidekinfo.ro). Azt reméli, hogy megvalósítása révén ismertebb lesz a kistérség, s ez az idegenforgalom növekedésén is látszani fog. Hecser László Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. december 10.Házat újított az önzetlenségÚj fejezethez érkezett a Kovászna Megyei Vöröskereszt és a Pro Nobis Egyesület bölönpataki romák számára indított, A település, ahol jól érzem magam nevű programja: kalákában újították fel a havi tizenkilenc lejes utódnyugdíjból élő 85 esztendős asszony házacskáját. A falu felső végében, egy domboldal aljában található épület háznak alig nevezhető: 4x4 méteres „nagysága” miatt nyári konyhának is kicsi lenne, aki ajtaján belép, nem padlóra, hanem döngölt földre tapos, az ablakok töröttek, tetőzetén itt-ott ki lehet kukucskálni, mellékhelyisége nincs. Ezt fogják hamarosan újjávarázsolni. Az önkéntesek keze alatt csak úgy ég a munka. Bár egyikük sem szakképzett építész – akad köztük sofőr, vállalkozó és hivatali alkalmazott is –, a lécezéssel, a gipszkarton méretre vágásával és felcsavarozásával, a lyukak betömésével mind gond nélkül megbirkóztak. Hátravan a villany bekötése, a föld kihordása, illetve a padlózat kialakítása és az ablakok berakása, de a dolgos fiatalok azt állítják, ez sem okozhat majd gondot. A segédkezők között van a kedvezményezett veje, Adrian Boros is. Mint mondotta, meggyőződése, az önkénteseket az Isten küldte, önerőből ők nem tudták volna a házat megújítani, a mostoha körülmények pedig egészen biztosan anyósa végzetét okozták volna. „Nem is tudom, miként köszönhetnénk meg mindazt, amit értünk tesznek... Fizesse vissza az Úr kamatostul mindazt a jót, amit cselekedtek.” Kernászt Huba a helyiek együttműködési szándékát hangsúlyozta. A márciusig tartó programjukhoz remek partnerekre találtak a helyi közösségben, s szociális szolgáltatásaikat, házibeteg-ellátásukat, az egészségügyi közvetítést és a tanácsadást is jól fogadták. Az idős asszonyt szociális munkásuk azonosította, ők pedig csapatot toboroztak, megvásárolták a legszükségesebb alapanyagokat, s munkához láttak. Első lépésként az épületben talált holmit hordták ki, majd a belső szigetelésnek fogtak neki. „A holmi nagy része olyan gyenge minőségű, annyira elhasznált, hogy nem is kerül vissza, talán csak egy kályha lesz megmenthető. Beszéltünk Sikó Imre polgármesterrel, aki arról biztosított, szerez valami régebbi, de még használható bútordarabokat. Célunk, hogy élhetővé tegyük ezt a rozoga épületet, s ezáltal az idős asszonynak esélyt adjunk a hideg időszak átvészelésére. Úgy látom, családja mellette áll, jó szomszédjai is vannak, ha lesz elfogadható lakása, nem fog nélkülözni” – nyilatkozta a projektvezető. A vöröskeresztesek azt tervezik, a tavasszal lejáró együttműködést meghosszabbítják a bölöniekkel, mert ha van fogadókészség és helyi támogatás, akkor érdemes dolgozni értük. Hecser László Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. március 6.Az RMDSZ-be igazolt át Nagyborosnyó néppártos polgármestereSzakított az Erdély Magyar Néppárttal és kérte a beiratkozását az RMDSZ-be Szőcs Levente, Nagyborosnyó jelenlegi polgármestere, az EMNP jelenlegi orbaiszéki elnöke, akinek az RMDSZ megyei Állandó Tanácsa jóváhagyta azon kérést, hogy részt vehessen az április 10-i községi RMDSZ-es jelöltek előválasztásán. Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-elnök úgy fogalmazott, bár az EMNP megyei és országos szervezete folyamatosan ellenzi az összefogást, a településeken dolgozó emberek felismerték, hogy a magyarság jövőjének, a települések fejlesztésének előfeltétele az együttműködés. Baróton Lázár Kiss Barna-András, Esztelneken Domokos Ferenc, Bölönben Sikó Imre, Maksán Deszke János, Kézdiszentléleken Balogh Tibor, Nagyajtán Bihari Edömér, Nagybaconban Simon András, Sepsibükszádon Bács Márton Csaba és Lemhényben Lukács Róbert indul RMDSZ-színekben a helyhatósági választásokon. rmdsz.ro 2016. június 6.Újrázik Antal Árpád és Bokor Tibor HáromszékenTöbb háromszéki település nem hivatalos választási eredményeit is közzétette az RMDSZ közösségi oldalán. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere újabb négy éves mandátumot nyert, ahogy Bokor Tibor Kézdivásárhely polgármestere is. Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán is RMDSZ-es jelölt gyűjtötte be a szavazatok többségét, így Antal Árpád és Bokor Tibor régi-új polgármestere a megyeszékhelynek, valamint a céhes városnak, míg Gyerő József a fürdőváros elöljárója lesz az elkövetkező négy évben – tájékoztat az RMDSZ közösségi oldalán. Baróton is régi-új a polgármester, Lázár-Kiss Barna András személyében. Az RMDSZ háromszéki szervezete ugyanakkor még hat települést is kiemelt, ahol a nem hivatalos adatok alapján ugyancsak saját jelöltjük nyerte az önkormányzati választásokat: a román többségű Előpatakon Kovács László, Sepsiillyefalván Fodor Imre, Maksán Deszke János, Sepsikőröspatakon Kisgyörgy Sándor, Sepsibükszádon Bács Márton Csaba, valamint Ozsdolán Brandus Szilveszter. Háromszék több településén is csupán egy jelölt indult az önkormányzati választásokon vasárnap, mindannyiukat az RMDSZ indította: Simon András Baconban, Fodor István Bodokon, Tánczos Ferenc-Szabolcs Barátoson, Balázsi Dénes Bardócon, Bölöni Dávid Csernátonban, Kocsis Béla Kommandón, Domokos Ferenc Esztelneken, Lukács Róbert Lemhényben, Molnár István Kézdialmáson, Demeter Ferenc Mikóújfaluban, Páll Endre Kézdiszenkereszten, Dombora Lehel-Lajos Rétyen, Balogh Tibor Kézdiszentléleken, Daragus Attila Torján – tájékoztat az RMDSZ. Hozzáteszik: a felsorolt tizennégy településen is biztos, hogy az említett személyek fognak polgármesterként tevékenykedni az elkövetkező négy évben. Bereckben Dimény Zoltán, Nagyajtán Bihari Edömér, Bölönben Sikó Imre, Gidófalván Berde József nyert a helyhatósági választásokon. Uzonban Ráduly István, Kökösben pedig Sántha Gyula újrázott. Szentkatolnán Tusa Levente, Dálnokon Bartók Ede-Ottó nyerték az önkormányzati választásokat, míg Gelencén és Málnáson az RMDSZ által is támogatott, a Magyar Polgári Párt színeiben indult Cseh József és Szotyori Angéla. Bencze Melinda Székelyhon.ro 2017. február 15.Falura vinnék a szakképzést, csak a diákok szakmát tanuljanakVidéken kellene hároméves szakiskolai osztályt indítani, megszólítani azokat a fiatalokat, akik a nyolcadik osztály befejezése után abbahagyják a tanulmányaikat, nem járnak be a városi tanintézetekbe – fogalmazódott meg egy szakoktatás jövőjéről szóló háromszéki megbeszélésen. Az érintett intézményvezetők jó ötletnek tartják a falusi szakiskolai osztály létrehozását, ám meglátásuk szerint körültekintő elemzésre, felmérésekre van szükség, mielőtt valóban lépnek. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő megkeresésünkre kifejtette, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna és Bodzaforduló körzetében tíz kilométeres távolságból ingáznak a diákok, ezekben a falvakban nincs értelme szakiskolai osztályt létrehozni, viszont Előpatak, Bölön, Árapatak fiataljai talán megtöltenének egy-két osztályt a falusi iskolában. A kivitelezés nem egyszerű, hiszen a tanárokat utaztatni kell, meg kell oldani a gyakorlati képzést, ha a faluban nem működik szakcég, akkor a diákok mégiscsak be kell járjanak a városba – részletezte a nehézségeket a főtanfelügyelő, aki szerint ezeket az akadályokat le lehet küzdeni, ám a legnagyobb gond, hogy kiszámíthatatlan ezeknek a fiataloknak a kitartása. Aki eltökélt, hogy tanulni fog, bejár a városba, de még közülük is sokan egy év után kimaradnak – mondta Kiss Imre. A főtanfelügyelő felidézte, voltak próbálkozások, hogy bentlakásban tartsák a vidéki roma fiatalokat, de onnan is kimaradtak, noha a szakiskolában a havi 200 lejes állami ösztöndíjat is kapják. Hargita megyében jól működik a korondi szakközépiskola, tehát van jó példa, ám Kovászna megye sokkal kisebb, ezért a helyi viszonyokra kell szabni az iskolahálózatot – szögezte le Kiss Imre. A helyi igényekhez kell alakítani a szakoktatást, így vidéken olyan szakmákat kell tanítani, melyek valóban érdeklik a fiatalokat, és munkát is találnak, ha befejezik az iskolát – mondta Kelemen Tibor. A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség igazgatója felidézte, a falusi szakiskolának van múltja Háromszéken, hiszen korábban Körőspatakon fafeldolgozást tanulhattak a fiatalok, míg Nagybaconban mezőgazdasági szakközépiskola működött. Sikó Imre, Bölön polgármestere lapunknak elmondta, szerinte életképes lenne a vidéki szakképzés, hiszen az önkormányzat a szociális központban rendszeresen szervez különböző tanfolyamokat, és ezekre mindig túljelentkezés van. A képzéseken tanultakat, illetve az ott szerzett oklevelet a munkaerőpiacon is hasznosítani tudják a bölöni fiatalok – mondta az elöljáró. Sikó Imre hangsúlyozta, lehetőségeik szerint támogatnák a tanintézetet, akár termeket is biztosítanak. Bíró Blanka Székelyhon.ro lapozás: 1-20
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
